CellarDoor

Keresünk mindenfélét, ha elég egománok vagyunk beírjuk saját magunk és megnézzük mit/hogyan és főleg hányat dob ki velünk kapcsolatban a google. A wordpressen használt nickemet beírva 1290 különböző találatot jegyzek, ami vagy jó vagy nem. Ami azonban ennél sokkal érdekesebb az az oldalamat kidobó szörcsök. A korábbi bejegyzésekhez hasonlóan most is van egy két gyöngyszem.

A szeptemben 24-én beírt karácsony szóra nem tudok mit lépni, ahogyan a playboyra sem. Ezek alapján is rámtaláltok úgy látszik.

Azonban a latex kabát kaján mosolyt csalt az arcomra, ahogyan a terhes szex is. Ezúton is köszönöm a bizalmat!

A korábbi Cigány bűnözéses postom, ami annyi port kavart, hogy bele is ment a szemembe magyarázhatja a cigány és a cigány lelakott lakások képek. Erről hamarosan lesz amúgy egy bejegyzés, hiszen az agyfasz rovat mostanában pang és amúgy is kezdem kissé megelégelni a gyalázkodó és fenyegető kommentárt.

Hamarosan újra szörcs rovattal jelentkezünk, keressetek érdekes és hülye dolgokat illetve tessék kommentelni, mi volt eddig a leghülyébb dolog amire googleben rákerestetek!

Vannak pillanatok, amikor úgy érzi az ember, hogy mostmár aztán elég. Áhitozunk arra egyszer majd jobb lesz és könnyebb, de ehhez képest mintha semmi sem változna. Se jobb se rosszabb nem lesz. Persze kérdés az rosszabb-e mikor változnak a dolgok akár rossz akár jó irányba, vagy ha stagnál minden.

Én szeretm a hazámat, mindenféle nagymagyar melldöngölés nélkül, de van ami kinyitja a bicskát a zsebemben. A bizalom manapság errefelé olyan akár a gyémánt, ritka, de ha egyszer találsz egyet, azt őrzöd mert tudod a legnagyobb érték. ÉS persze van alapja, a fusizók, feketézők, adócsalók és nótorius hazudozók országában. Persze azt nem gondolnám, hogy máshol nem lopnak, csalnak, feketéznek csak éppen nálunk már ez az átlagos és a ritka a becsületes.

Azonban mikor tudod, te igyekszel megtenni mindent annak érdekében, hogy a kihívásoknak/elvárásoknak eleget tegyél, és visszafelé azt kapod, amit a csalók (bizalmatlanság, gyanusítgatás, megvonás!), akkor valami elpattan benned.

Jelen esetben a TO(Tanulmányi) vívta ki az örökös ellenszenvemet. Én értem, sőt megértem, hogy vannak csalók akik csak kikérik a jogviszonyt igazoló okiratot és aztán passzíváltatják magukat és egyéb trükköket alkalmaznak az állam és mindenki kijátszására, de mikor közvetetten rólam is ezt feltételezik, meg amúgy mindenkiről... Ezért nem kap az ember jógviszonyt igazoló papírt és ezért nem kap aztán fizetést és nem tudja elintézni az ügyes bajos dolgait. Miközben 110 000 Ft fizet be becsületesen határidőre és jelentkezik be és fel.

Persze bennem van a hiba, hisz minek veszem magamra, de magamra veszem amg engem is egy kalap alá vesznek és amíg egy olyan országban/világban élek ahol mindenki gyanakvó, kevés a bizalom és valahol ez még jogos is. Lehet, hogy máshol jobb/könnyebb, de ide születtünk és unió ide vagy oda a cél lehet a világ megismerése, de kötelességünk hogy jobbá tegyük a helyet ahol élünk.

Elkezdődött részemről, a többiek részéről pedig folytatódott az újság, az első szám előkészítése és mára ott tartunk, hogy holnap valószínűleg minden fennakadás nélkül megy a nyomdába, aztán pedig hétfőn már a kezünkben lesz a lap.

Vettem iPhonet és nemsokára majd jó részletesen beszámolok és írok is róla.

Felajánlottak két új hirdetésszervező melót és valószínüleg mindkettőt el is vállalom, de majd ezekről is beszámolok amint konkréttá és esedékessé válik.

Az utolsó pedig, hogy elkezdtünk igen rendszeresen meccsre járni amiről szintén tervezek egy sorozatot, és szeretnék minden meccsről egy szubjektívet elétek tárni a pécsi lelátóról.

termeszetesen az iphonerol aminek kb 5 ora ota vagyok a boldog tulajdonosa. Nyomkodom, taperolom es elvezkedek. Nagyon uj meg, de gyorsan tanulok a remelem sok bejegyzestolvashattok majd innen. Addig is igyekszem magyaritan, hogy legyenek ekezetek is peldaul. Nemsokara pedig less bejegyzes a kutyurol is.

Ez a nyár is szépen lassan véget ér és így az éjszaka közepe felé haladva, már majdnem belecsúszva az új tanévbe, remélhetőleg az utolsóba csupa szép emlék van amire visszagondolva, úgy érzem egy újabb sikeres nyarat tudhatok magam mögött. A sok tapasztalat, a sok munka, a rengeteg nyaralás amiben részem lehetett, Orfű, Kehidakustány, Horvátország. Ezek mind mind a nyaram részei és örülök, még akkor is ha néha nehéz volt, hogy úgy alakultak a dolgok ahogy.

A nyaralásnak is vége és már két napja vagyok itthon, de még mindig alig hiszem el, hogy megvolt, sikerült minden és minden rendben volt. Az autó szuperül bírta és semmi gond nem volt vele. A lányok ugyan néha elviselhetetlenül nők voltak, de azt hiszem ezen nem kell, sőt nem szabad változtatni. A hely gyönyörű és nyugalmas volt, pont olyan amilyenre akkor vágyik az ember amikor amúgy az egész élete és a mindennapjai is pörgősek. Az ételek finomak voltak, bár néha hagytak némi kivetni valót, a szállásunk pedig, leszámítva a skorpiókat és a behalucinált mezei styuártot (hétköznapi nevén egér) nagyon jó volt. A hangulat pedig jó volt, nagyon jó!

A sziget (Pag) bár nem úgy tűnik de egy igazi gyöngyszem. Az idő remek volt, pont alkalmas arra, hogy az ember jól érezze magát, a víz pedig egyszerűen isteni volt. Olyan jó volt újra búvárkodni (nem igaziból csak pipa meg szemüveg) mint mikor először voltam Horvátországban. Ennek eredménye a képeken látható Szebásztián is aki végül visszakerült a tengerbe és nem szenvedett maradandó sérüléseket. Illetve egy rakás kagyló süncsontváz és csigaház. A lányok is jól elvoltak napoztak naphosszat aztán este jókat ettünk és ittunk is éppen eleget. Aztán pedig megünnepeltük a két leányzó születésnapját a sziget központjában Novaljan, ahol két estét töltöttünk el, nagyokat ettünk és a lányok koktéloztak. (Nem mellesleg a korábbi bejegyzés is ott a naplementében született.)

A képek nagyon sokat elárulnak az egészről, de egyáltalán nem mindent, hisz ahhoz ott kellett volna lenni. A lényeg, hogy jó nyaralással nyugtáztuk az idei nyarat és nekem ez a legfontosabb. Mostantól visszatér minden a régi kerékvágásba, újra indul az UnivPécs mókuskereke, hál' istennek és a blog új tartalmakkal és reményeim szerint még több olvasóval bővül. Persze az eddigiek sincsenek leejtve és itt ragadnám meg az alkalmat, hogy gratuláljak magunknak, mert immáron 10 000 feletti látogatottsága és töretlen népszerűsége van a blognak egy szűk körben. Köszönöm. Szeptembertől új anyagok és rovatok indulnak, addig is mindenkinek jó évkezdést!

A képek erre találhatóak >>> Nyaralás

Holnap 23:59-kor kis különítményünk beteszi magát az autóba és nekivág az 556 kilométeres útnak Horvátországba, Pag szigetére, azon belül pedig Madre városkába.

Én már nagyon be vagyok zsongva és alig várom, másrészt meg izgulok mert én vezetek le végig. A táskában benn a sok nyári cucc, meg némi meleg ruha, pipere, törülközők, vizipipa, egy üveg wiskey a jobbik fajtából és alsógatyák, megy fürdőgatyám is. A kocsiban a polifomok, kemping szék, búvárszemüvegek és a tengercipő. Egy szó mint száz készenállunk az útra, a pénz a tárcában és már csak mi kellünk ahhoz, hogy egy hét felhőtlen szórakozás részesei legyünk.

Az egészről fotos dokumentáció is készül majd, amit természetesen megtekinthettek majd, illetve feltett szándékom egy-egy netkávézóból bejelentkezni amikor csak lehet. Addig pedig off, rám fér már egy hét távollét.

A végére pedig egy igazi sunshine zene csak nektek:

Igen váltottam nyárimelót. Úgy néz ki ez egy ilyen nyár. Egyre jobb lehetőségek jönnek és én pillanatok alatt váltok. Először volt a címerezés, aztán a tesco, most pedig a Diego.

Aki esetleg nem tudná a Diego egy szőnyeg, pvc, és laminált padló üzlet, ahol a nagyon olcsótól a nagyon drágáig minenféle árkategória és minőség megtalálható. No de elég a reklámból.
Azért váltottam, mert M anyukája, az üzletvezető, aki megkért segítsem ki őket a nyár végéig és én örömmel mentem, mert jó a társaság és jó a pénz is. Azt azért nem mondom, hogy nem nehéz munka, mert az. Egy tekercs szőnyeg vagy pvc nem éppen a legkönnyebb tárgyak a világon, plusz nem is a legtisztább az ember egy 10 órás műszak végére. De nem panaszkodom, örülök, hogy van jó munkám amit megfizetnek, ahol jól érzem magam és amit maximálisan el is tudok végezni.

Azt hiszem nemsokára írok majd egy nagy összefoglalót statisztikákkal és mindenféle kulisszatitokkal az eddigi munkahelyeimről.

Ez nem egy filmes blog és Human kenyerét sem kívánom elvenni, nemcsak mert régebb óta és jobban nyomja, hanem mert én nem vagyok kritikus. Ezért ez a bejegyzés olyan amilyen és tessék a formai és tartalmi hibákat elnézni, elfogult és amatőr vagyok ebben.

Nem mellesleg a moziteremből valamikor még éjfél előtt pár perccel elküldtem egy bejegyzést ami sajnos nem érkezett meg, pedig történelmi pillanat volt. Úgy izgultam mint egy kisfiú és alig bírtam magammal. Sajnos nem érkezett meg a bejegyzés, de a lényeg úgyis a film.
Először is szögezzük le gyorsan hogy kár hasonlítgatni az eredeti elképzeléshez ezt a Batman feldolgozást. A részletekbe nem mennék bele mert aki látta azokat a filmeket(melyek egyébként alapműnek számítanak) és látta a Begins illetve a The Dark Night-ot az tudja miről beszélek. A felfogás új és sokkal életszerűbb, ami persze morbid egy képregény esetében, de sikerült olyan látványvilágot teremteniük ami teljesen olyan, hogy akár valódi is lehetne.

A film elkezdődött és én onnantól szinte végig tátott szájjal kapkodtam a fejem, az első 5 percben a feliratot is elfelejtettem olvasni. Az igazság az, hogy annyira vártam ezt a filmet, ahogy még soha egyet sem és amikor eljött féltem, hogy kissé túl van hájpolva, mint pl. a Hancock. Nem akartam csalódni és nem is csalódtam.

És akkor mostantól mérsékelten és néhol nagyon durván SPOILERek következnek, tehát tessék kihagyni a következő sorokat, ha még nem láttad!

A film storyja annyira egyben van és annyira lebilincselő, hogy egy percre nem szabad máshova figyelni, különben lemarad az ember. Amúgy nem is lehet máshova nézni. Cristopher Nolan és a forgatókönyvíró gárda annyira összerakta a dolgot, hogy hibát sem tudok benne találni, még akkor sem ha keresek. A vágások zseniálisak, valószínű azt a jelenetet mikor a rendőrfőnök és a bíró meghalnak nemsokára a filmes szakokon tanítani fogják.
Az olyan apróságokra is érdemes odafigyelni, mint például a Gothem, vagy például Joker ruhája, az összes de főleg ami rajta van a fogdában.

A karakterek tökéletesen ki lettek dolgozva és még árnyaltabbá váltak az első rész óta. Joker karaktere itt számomra sokkal megkapóbb, mint a Jack Nicolsonos verzióé. Persze nem lehet és nem is szabad összehasonlítani, ahogy a többieket sem a régi verzióval. Ennyire kiszámíthatatlan és gonosz karakter talán nincs is a filmvilágban. A filmben ki is mondják, hogy miért olyan veszélyes Joker. Egyszerűen mert nem tipikus bűnöző és nem egyszerű pszichopata, hanem mindez egyben és sokkal több.
Kétarc furcsa volt az előzményeket ismerve és furcsa a film végi halála is. Bár nem mondom kétszer lesz még meglepetés a következő részben. Aaron Eckhart pedig iszonyatosan jól játsza az elejétől a végéig, eszméletelen hogyan megy át Fehér Lovagból TwoFace Dentbe.
Batman tovább haladt a Beginsben megkezdett úton és még nagyobb hős lett a film antivégéhez képest is. Mondjuk ez is felvet néhány kérdést a folytatással kapcsolatban.

A színészi oldalát nehéz megfogni. Tökéletesen illenek a szerepükbe, talán csak Eric Roberts kirívó kissé. A többi szereplő kivétel nélkül olyannyira megfogta a szerepét, hogy ennél jobban már nem lehet.

SPOILER VÉGE!

A film ugyan másfél óra volt és végig egyfajta pesszimista sötét hangulat áradt a vászonról, ez pedig annyira magával ragadott, hogy kifele csak ámultam és bámultam alig jutottam szóhoz és legszívesebben újra megnéztem volna. Nem tudom, hogyan várom ki a folytatást, de azt remélem a szereplők és a stáb marad a régi, mert nagy hiba lenne ezeket az embereket elpazarolni.
Számomra a film 10/10 és a két kis hibát(Mikor Harvey Dent megég az kicsit gagyi lett, illetve a kétarc maszk is túl sok volt nekem...) leszámítva a film maximális élvezete nyújt, mint film, mint erkölcsi tanmese, mit képregény adaptáció, mint újragondolás és mint Batman!

És miért nem volt a stáblistában kiemelve Heath Ledger?

Zárógondolatként pedig Oscart a filmnek, sokat!

Az Index néhány hete meghirdetett egy kísérletet, aminek az első felvonása a tavalyi szigeten történt meg. Aki rendszeres Index olvasó az tudhatja, hogy akkor három embert követtek végig a hét napon keresztül és figyelték, hogyan reagálnak a Szigetre.

Nos idén sem lesz másképp csak a téma változik. Én meg poénból azt gondoltam miért is ne. Feladtam a jelentkezésem, kitöltöttem a kérdőívet és dobtam magamról képet. Ma pedig érkezik a levél. Olvassátok és ámuljatok:

"Kedves jelentkező,

Kétszázan jelentkeztek az Index.hu idei Sziget-kísérletére, aminek az ismerkedés a témája.

Te voltal az egyik, akit a castingra beválogattunk 35-40 másik emberrel együtt.

A casting augusztus 7-én, csütörtökön lesz. Kedden telefonon értesítünk a pontos időpontról, addig is, itt a cím, ahova jonni kell majd:

1042 Budapest, Árpád út 51-53. 1. emelet.

A castingon nem raboljuk sokáig az idődet, kicsit meg szeretnenk ismerni, illetve nehany szituacios gyakorlatra szamithatsz.

A kiválasztott három lány és három fiú ingyen hetijegyet kap, és cserébe az Index arcaként követjük a Szigeten.

Varunk szeretettel a castingon,
udv,"

Láthattátok, és ez az ami ma nagyon feldobta a napom. Sajnos nem megyek a castingra a munka miatt, de ez még jobban feltölti az önbizalomszintemet és talán jövőre ha megint lesz és újra beválogatnak, talán de csak talán én leszek az egyik a három közül. (Tessék nekem nagyon erősen gratulálni!)

először is azért mert ilyen sokáig távol voltam, másodszor meg azért mert nincs mentségem. Talán csak az, hogy szinte folyton dolgozom, mostmár nem Tesco, hanem Diego, de erről hamarosan beszámolót kap mindenki és a nyaralás előkészületei is elkezdődnek hamarosan itt a blogon, illetve igyekszem megtervezni az élő közvetítést Dalmáciából.

De akkor most valami szokásos. Most mondjuk nem néztem tvt, hanem rádiót hallgattam apu autójában ahol újabba a Sláger szól. Ettől már alapból kimegy a hajam, de most nem erről akarok írni. Van egy műsor, amiről mikor még fiatalabb voltam azt hittem hogy tök klafa, de ma rá kellett döbbennem a valóságra. Ez a műsor a Boros Bochkor páros öregebbik felének idióta agymenése szombat esténként. Lali király ahogy a műsorban hívják tulajdonképpen az idegesítő rádiózást igyekszik megvalósítani. Zenék gyors egymásutánban, persze a világ legrosszabb zené és mindez a leginkább átgondolatlanul. Vagyis Boros Lajosnak sikerült ami csak a Danubius reggeli műsorának, hallgathatatlanná vált.

Tudom a cím sablonos és ráadásul még giccses is, de ha egyszer így van. Sok filmben van szó a halálról és arról vajon mi van akkor, ha tudom a halálom napját. Ez a film viszont más. Sokkal több ennél, hiszen az életről szól és persze az elmúlásról, de olyan szívszorítóan és életvidáman, ahogy azt eddig még egy film vagy könyv vagy bármi sem tudta.

A film maga két öregemberről szól, akik ugyan nagyon mások, egyikük gazdag, másikuk hétköznapi munkás ember, mégis életreszóló barátságot kötnek és életük hátralevő rövid idejét együtt töltik.
De nem csak barátságot lelnek azzal, hogy megtudják betegségük halálos és alig van vissza az életükből, hanem megtanulják mi az élet valódi célja és értelme.
A filmet mindenki nézze meg aztán eldől tetszik e vagy sem. Számomra mindenesetre 10/10 mert számomra ez a film sokat jelent, amit mond és ahogy mondja.

Mindenesetre azon érdemes elgondolkodni vajon mi mit írnánk a saját Bakancslistánkra. Én is gondolkodtam, de ezt így lehetetlen komolyan megírni, hiszen tét nélküli. Ahogy a filmben is elhangzik az emberek 96% nemmel válaszolt arra a kérdésre szeretné-e tudni a halála napját. Az éremnek persze több oldala van. Tudni a halálunk napját jó, de tudni ezt már egyet jelent azzal hogy meghaltunk. Viszont nem tudni minden bizonnyal pazarlás, az élet pazarlása.

@Filmbuzi @IMDB @Trailer @Rottentomatoes

Helyszín:Pécs, Dante Cafe

Te bevállalnád, hogy nagy wc-ned kell?!

Nem tudom elhinni!

Reggeli (kakaó és kifli) közben szemezgettem a hírekből. Igen van olyan,hogy a bulvárt is elolvasom,és jót derülök rajta.

Most sajnos nem kellett volna megtennem. Az egyik olnline oldalon olvasom,h "Úristen! Liptai-Gesztesi család megélhetése veszélybe kerülhet!" Őszintén felháborítónak tartom, hogy egy olyan házaspár akik szerepelnek a médiában, színészek, ha jól tudom szinkronizálnak is és részt vesznek különféle rendezvényeken ne tudjanak megélni??? Hol élünk emberek??? Mi a helyzet azokkal akiknek valóban veszélyben van a megélhetésük, támogatásokból élnek, még úgyis, hogy dolgoznak!!!

"Csak a teszkó, mindenkinek lesz jó
akciókban dúskálunk, és megment minket a teszkó
életben így jó, teszkó
A legkisebb is számít, teszkó"

Valahogy így szól a Kaukázus dalának utolsó taktusa, még a nagy monológ előtt. És hogy miért épp ezzel kezdem a bejegyzést? Nos azért, mert ugyan csak nyári munka gyanánt, de én is tesco alkalmazott lettem. (M is ott melózik...) Pénztáros lettem kérem szépen. Szép fehér ingben mosolyogva a legnagyobb parasztra is üdvözlöm a vevőket, húzom le a büdös, kilyukadt, elfolyt és sokszor üres termékeket a vonlkódleolvasó békés pittyegése mellett. Majd mondom az összeget és kérem a pénzt/bankkártyát/utalványt/kupont/stb... ütöm az összeget, adom a visszajárót és búcsúzom. Magamban persze idegbajt kapok, mikor valaki aki 40 ezerért válaszol felháborodik az 5 Ft-os szatyoráron (emberek, ez is a környezetvédelem része ala tesco), vagy amikor felnőtt emberek tulajdonképpen megeszik bent a tescoban amit vásárolnak, eszméletlen.

De persze ezt a munkát nem lehet idegből csinálni, mert kikészül az ember. Én is levezetem a feszültséget hazafele a buszon egy kis zúzós zenével és másnapra már el is felejtem az egészet.

Igen a hír igaz, és valószínű már a drága Mama is tud róla. Szerintem nem nagyon örült. Mi viszont igen, mert drága Shafi barátunk egyik nagy álma vált valóra és varratott magára egy rá igazán jellemző dolgot.

Nem is akármit egy igazi UTE címert, ami kiválóan mutat a jobb vállán. Akit érdekel a dolog az errefelé megtekinthető vagy majd személyesen. (azért csak zárójelben, mert mást nem nagyon érdemel, de mégiscsak tisztelem azért a Shafit és a többi hozzá hasonlót, hogy így tudnak szeretni egy ennyire rangon aluli bajnokságot, hazaszeretet ide vagy oda...)

Emellett pedig ajánlom mindenkinek a Citrom utcai tetováló szalont, mert nagyon jófejek és profik a srácok. Én is eljátszottam a gondolattal és egyszer nemsokára rá is szánom magam és remélhetőleg M is. De addigis örömmel fogadom a tetoválás ötleteket!

... történik meg az ami egy éve szinte ugyanúgy?

... olyan a rendőrség Magyarországon, mint egy Louis de Funes filmben?

... baj az egy intelligenciahiányos kisebbségnek, ha egy másik kissesség egyszer egy évben felvonul?

... van az ha egy tüntetés bejelentésköteles, akkor két ellentétes rendezvényt miért engednek egy helyre?

... érzem, hogy ez az egész szándékos provokáció, hogy erről beszéljünk és ne a társadalmat komolyan érintő problémákról?

... vannak, még mindig szabadon a folyamatosan provokálók akik ellen állítólag elfogatóparancs is van(pl.: Budaházi Attila)?

És végül vajon volt értelme feltenni ezeket a kérdéseket?

Egy munka, melyre E/ azt mondta, hogy inkább elmegy kurvának. Azt hiszem ez mindent elmond a dologról. Bár már korábban megtanultam, nem szabad azt mondani, hogy soha, de most kimondom. SOHA többé nem megyek címerezni!!! Nem, nem azért mert nyápic vagyok. A munkával azon kívül hogy nehéz semmi baj. Meg lehet csinálni és kisebb kellemetlenségekkel még jól is végezhető. Vagyis tuti van ennél is rosszabb. A gond azzal van, amikor hülyének néznek. Eleve 6-tól 14-ig lettünk volna, ehhez képest délután ötre értünk haza. Folyamat úgy beszéltek velünk, mintha a seggükből rángattak volna ki és ráadásul totál hülyének néztek minket. A baj tehát ezzel volt és ezért ott is hagytuk az egészet a fenébe.

Erről a munkáról ennyit, legalább ezt is kipróbáltuk. Köszi sors!

Összebújni volna jó, de meleg van és izzadunk. Izzadni volna jó, de meleg van és ragadunk. Összeragadunk és már mindegy csak a szenvedély és persze a libidó ami miatt mindezt elviseljük.

Tengerparti zene, a szél be be süvít a tágra nyitott buszablakon és kicsit azt érzi az ember, hogy valami tengerparti városban tart éppen A pontból B-be. Ekkor a szél egy sréen szembe elhelyezkedő lány szoknyáját gátlástalanul fellibbenti. A lány kissé zavarban, de a napszemüvege és a csekély tömeg megvédi őt. A szél még próbálkozik de a lány begyűri combjai alá a szoknyát.

Az a jó a nyárban és a nyári buszozásban, hogy számolgatod, melyik oldalon ér kevesebb nap és hol van több ablak. A sok hülye és büdös ember között azért néha van egy-egy üde színfolt. Ezek a város rejtett tartalékai számomra. Néha csepegtet egy kicsit, hogy azért mindig szeressem annyira, ha majd egyszer el kell innen menni, akkor kellőképpen fájjon.

Bab kolléga igen fontos és örök kérdést tett fel a blogjában. Ezért hálás köszönet neki, mert Ő meg merte kérdezni azt amire tulajdonképpen mi is kíváncsiak vagyunk, csak épp nem tesszük fel. Talán mert félünk a mienk nem az ideális vagy mert egyszerűen csak értelmetlen ez a kérdés mert a csajod úgyis azt fogja mondani az olyan kell neki mint a tied(és ez persze korántsem biztos, hogy igaz!).

A lényeg viszont most az, hogy lányok kérlek, őszintén válaszoljatok Bab kérdésére itt vagy ott!

"Kedves női olvasóktól kérnék némi véleményformálást az ideális fasz paramétereit illetően nagyság, vastagság, átmérő, hús avagy vérfasz, eres, kupakos, stb. Kinek-kinek izlése szerint fejtse ki, melyik miért jó."

Pár perce azon gondolkozok,h vajon létezik e tökéletes nap? Ha igen akkor ez a mai biztos az volt!

Kezdem az elején…ma azaz 2008.06.28-án megtörtént E/, Szabcsi, Olya, Gitta és Cili diplomaosztója. Korán kelet kelni,d fura mód ez miatt sem morogtam,sőt elég gyorsan kipattantam az ágyból,utolsó simítások az ajándékokon …készülődés és pont jöttek értem kocsival. Bizony szerencsére nem busszal kellett megtenni az utat-ezért ezer hála Zsuzsának!

Az út is elég jól telt,némi izgalommal [valószínűleg emiatt el is felejetettük nézni a "pillangókat" és nem is licitáltunk,h "vajon mennyien lesznek?!"].

Az ünnepség kb másfél órás volt és szerencsére semmi fontosról nem maradtam le. Láttam eme 5 ember kézfogását a Boss-al, az eskütételt és a kalap feldobást is. Egyetlen probléma,h az aulában volt a gatyarohasztó melegben. De nálunk jobban csak a diplomások szenvedtek a talárban. Ezután fotózkodások, ajándék átadás,majd nagy nehezen indultunk is vissza.

Kedves Gyümölcs meginvitált minket az ünnepi mulatságra,amit bántam volna ha kihagyok! Képzelj el nagy családot,kb mint egy olaszfamily…az emberek együtt iszogatnak{mértékkel},együtt főznek, cinkelik egymást{kicsik a nagyokat, a nagyok a kicsiket egyaránt} és jól érzik magukat! Ez alatt a pár óra alatt annyira feltöltődtem.

A kaja is finomságos volt,bár kissé csípős szerintem meg E/ szerint is. Látszik kire ütött ez a lány!:)A torta is nagyon-nagyon finom lett,igaz addigra tele voltam teljesen.

Mikor a pincébe kellett menni az olyan mámorító volt-na nem az alkohol,hanem a hideg levegő miatt Így egy idő után én volt az aki felmászkált a behűtőtt italokért-persze nagyon szívesen! Tehát itt is megköszönöm az vendéglátást.

Aztán hazaértem,megnéztem a Candyt.

Most pedig Kispál jubileumi koncert megy a tvben-és nagyon okés:)

Ez a kérdés nyitva marad…és ez így van jól!

…I like E/!!!!!

Rövid leszek és velős. Először is nem nincs semmi bajom a melegekkel(nő vagy férfi mindegy), sőt a metroszexuálisokkal sincsen baj, az Ő dolguk mit csinálnak. Viszont a mai az már sok volt egy kissé. Felszállok a 21-re gyanútlanul és egyszercsak az árkádnál fölszáll egy csapat 14 éves. A lányok, mint a prostik, de ehhez már hozzászoktam. A két srácból az egyik amolyan emosan láthatatlan(az arcában van a kivasalt haja), a másik pedig mint egy nem is tudom mi. A haja erősen emlékeztetett az oly legendás bundesliga frizurára, a pólóján aranyosan csillogó arany és ezüst csillagok, mindez betűrve elöl kissé a nadrágba, hogy látszódjon a színes bizsukal kirakott playboy nyuszis övcsatt... A többit már meg sem néztem...

Ilyenkor elgondolkodok és egyben hálát adok anyámék eszének azért, hogy van stílusom és az nem ilyen hivalkodó és ízléstelen. Az addig oké, hogy a Lakatos Márk mint egy zsúrpubi úgy néz ki, a Herczeg Zoliról meg ne is beszéljünk, de a felnövekvő generációval mi lesz így, ha majd mindenki úgy néz ki mint ezek ketten?!

ne csak engem egyrészt. Engem pedig ne csak itt! Hanem itt is! Nemsokára azért érkezik a nagyobb lélegzetű beszámoló itt a blogon.

Elöljáróban legyen elég annyi, hogy a társaság remek volt, újabb szállóigék és rettenetes történetek. Ám összességében mégiscsak felemás az élmény.

Kezdődik tehát az év tulajdonképpeni első fesztiválja és Baranya megye legújabb és egyben második könnyűzenei fesztiválja, mely az első magyar alterfesztivál alcímet viseli és igyekszik három napon át felforgatni a csendes kisváros Orfű mindennapjait. Nem mindennapi tehát a kezdeményezés és a helyszín sem.

Készüljünk tehát, hogy három napon át koncertek garmadája (persze nem egyszerre az élvezhetőbb és élhetőbb fesztivál jelszava alatt), Off programok halmaza, melyek közt lesz tóátugrás (Mission Impossible), horgászverseny damillal, egy gombostűvel és egy kis csalival. Meg persze a szokásos alkoholmámor és persze a stand up comedy sztárjai... A részletekről már írtam itt, és ha még kíváncsi bárki a dolgokra akkor az megteheti a fesztivál honlapján és persze a helyszínen.

Hamarosan beszámolókat olvashattok itt és itt a blogon és az UnivPécs oldalán is, az újság jóvoltából pedig soksok fotot is kaptok Csosza tolmácsolásában. Addig is tessék pihennni és ellátogatni a helyszínre. Orfű Panoráma Camping minden épkézláb arcnak ott a helye. Ott lesz Szabi, Manióka, MGesa, Csosza,  Tams, E/ és még sokan mások. Értünk már megéri eljönni!

Igen ez azt jelenti hogy megvan az 5 milliós álomhatár. Legalábbis megvolt már tegnapról mára virradóra és ahogy most nézem 18:38-kor a pontos szám 7 554 307 és a szám csak növekszik. Például Csádban délután egy körül még csak 1 ember most már 2 ember töltötte le. Magyarországról pedig 72 095 eddig a percig.

A dolog persze még nem ért véget, szóval aki még nem tette meg az tegye meg gyorsan és ugorjon neki a letöltésnek csak néhány percet vesz igénybe és amellett, hogy egy rekord részese lehetsz kapsz egy fasza böngészőt is.

Aki pedig már letöltötte a saját Firefox 3-val dobja az ívet a többieknek!

Felvetődik a kérdés vajon miért tartották meg és őrzik a mai napig a szocializmus időszakában készült hanganyagokat a koncepciós perekről. A gondolat a Nagy Imre és társai per hanganyagának lejátszása kapcsán fogant. Persze arra megvan a válasz miért őrzik még ma is. De a valódi kérdés vajon az akkori rendszer miért őrizte meg?

Azt azért nem gondolnám, legalábbis erősen leesne az állam, ha kiderülne, hogy ennyire nem gondolták végig a dolgokat. Itt arra gondolok, hogy az addig oké, hogy mondjuk Marx annyira elvhű volt hogy képtelen volt felméri a tökéletes szocializmus azaz a kommunizmus nem fog megvalósulni soha, de hogy mondjuk Lenin, Sztálin esetleg Rákosi, majd pedig Kádár(főleg Ő!) ne gondolt volna bele ebbe?! Kétlem, mindenesetre valami magyarázata kell hogy legyen a dolognak. Eltettek ugyanis saját magukra olyannyira terhelő felvételeket, amelyeknél gyártani sem lehetne jobbat.

Az egyik lehetőség ugye az, hogy tényleg nem voltak avval tisztában, hogy a szocializmusnak egyszer vége lesz és Ők mind rosszfiúk lesznek. Ez persze azért elég valószínűtlen. A másik lehetőség, hogy nem érdekelte őket, mert úgy gondolták, jogosan, úgysem érik meg a rendszerváltást akkor meg minek görcsöljenek egy ilyen kis "apróságon". Ez persze megintcsak nehezen hihető, hiszen családjuk volt és azért ma is élnek leszármazottak, stb.. A harmadik egyben utolsó és szerintem legvalószínűbb feltevés az, hogy büszkék voltak a dologra, hogy megóvták a szocializmus intézményét és egyfajta trófeaként tartották meg a felvételt és az egyéb rájuk nézve terhelő dokumentumokat (mondjuk titkosügynöki jelentések, stb.). Ez azért már elképzelhetőbb és valamelyest emberibb is a többinél.

Mindenkinek joga véleményt alkotni, de azért ezek a dolgok elgondolkodtatók. Kár hogy a nagy történelmi alakok nem megkérdezhetőek ezekről vagy bármiről.

(Bónusz: Egy kis szocialista erotika)