CellarDoor

Először is bejelenteném, hogy átléptük az 5000 látogatót és ezért köszönet és hála jár nektek kedves olvasók!!! A tovább után pedig ripityom, láthatjátok a beszámolót a buliról...

Annyi minden van ami itt van a fejemben és kikívánkozik belőlem, hogy nem is tudom hol kezdjem!

• Épp az imént a híradóban hallom, hogy a kínai kormány igencsak alulmúlta önmagát(egyvalamit leszögeznék, nem vagyok aktivista vagy buddhista és semmilyen egyéb vallási felekezet tagja, és nem akarom bojkottálni a Pekingi Olimpiát). Szóval most azt találták ki, intenzív átnevelő kampányba kezdenek, ha nem marad abba a duhajkodás. Ez még azonban nem is olyan durva. Csakhogy ezután elhangzik egy korábbi döntése a kínai kormánynak, mikoris betiltotta a buddhisták számára a reinkarnációt... Elképzelni próbáltam, de nekem nem megy!
  Mostantól indul a verseny, commentekben lehet győzködni engem, hogyan lehet a reinkarnációt, már ha van olyan, megállítani. A legjobb commentező jutalomban részesül.
• A következőekben szeretnék köszönetet mondani, a wordpress.com drága csapatának, mert gyönyörű szép kezelőfelülettel lepték meg a felhasználókat, köztük engem is. Egy szó mint száz, hogy egy klasszikust idézzek hatalmas respekt a Wordpress.com-nak!
  
• Aztán gondoltam most beharangozom a következő postot, ami legutóbbi bulinkat hivatott bemutatni, ahol volt pályaudvari kiskocsmában 204Ft-ért Unicum ivás, bográcsozás, éneklés egy cula fekával, ronda sztriptízes nő és még rengeteg minden... Szóval hamarosan újabb bulis post!

Tegnap elkezdődött az Uri Gelleres agymenés és igazáből, nem mehetek el mellette szó nélkül pedig szerettem volna... Egyrészt oltári gagyi a show, semmi showelem, semmi ami lekötne, idióta vendégek, balfék műsorvezető, vagyis semmi ami kellene egy jó műsorhoz. Vagyis a TV2 vagy szándékosan csinált ilyen szart(bár ez mélységesen elkeserít, de inkább ebben reménykednék) vagy baromira melléfogtak.

Egyrészt, milyen már, hogy ezt az Uri Gelleres misztikus szart még mindig beszopja a jónép. És itt álljunk is meg egy polgári szóra. Ha ez nem a családomban történik, el sem hiszem de mégis. Szóval a nagymamám, elővett Geller bácsi felszólítására egy nem működő órát és az elindult, tehát a mama most teljes extázisban és izgalomban várja a következő adást... doooooooo
A másik a műsorvezető, akinek egy értelmes kérdése nincsen és tulajdonképpen ki a franc ő? Semmi karizma, semmi ami miatt nézni lenne okom.
Aztán ott vannak a vendégek, a Medveczky 'jé még él?' Ilona, Karsai 'segg hülye vagyok, de jól nézek k!' Zita, és Csányi 'ő meg mit keres itt?!' Sándor.
Kiült a döbbenet az arcomra mikor kiderült Karsai Zitáról, hogy nem ismeri az órát és képtelen a legegyszerűbb utasításokat is felfogna, ne'adj Isten végrehajtani. Medveczky meg csak vigyorog... Csányi meg nem nagyon tesz semmit, nem is értem ő mire kellett.

Ennyi és kész, vagy bebukta a TV2 ezt vagy megvan nekik a fél ország erre a szarra, olyan szép lenne, ha lenne mr végre egy eredeti és színvonalas műsor ebben a tragikus magyar valóságban!

Már itthonról. Mert ugyanis sem agyam, sem energiám nem volt, hogy onnan az nagy messziségből írjak. Az utolsó napok, már óriási reggeltől kifulladásig ivásba torkollott egy hatalmas megye egyes fociélménnyel, némi locsolással és továbbra is rengeteg evéssel.

Igen tegnap végülis, ha nem is egyszerűen de megérkeztem, és pálinka/leves/jaeger/sör/beszélgetés mindezek ebben a sorrendben és hasonló intenzitással. Persze az utam most sem volt zökkenőmentes és kezdem azt hinni, hogy ez külön egy nekem szánt sorstragédia. Katt beljebb a húsvéti köszöntésért, buszos vonatos élményért, és mindenért ami a következő napokban várható.

Mondjuk én már nagyon tudok meglepődni, de most mégis sikerült. Biztos mindenki látta már a dolgot hisz minden hírportál és tévéműsor foglalkozott vele. Sőt meg merem kockáztatni, hogy még a rádió is foglalkozott vele.

A lényeg dióhéjban(errefelé részletesen), hogy a HÍRTV riporterét a pénzügyminiszter meglökte egy kérdésfeltevés közben, majd ezek után egy következő sajtótájékoztatón egész egyszerűen kiküldte a teremből a tévé munkatársait, illetve arra utasította őket, hogy ne menjenek az Ő 5 méteres környezetébe.

Akkor tehát értelmezzük ezt együtt, mert nekem még mindig nem sikerült. Először is Veres János a nép küldötte egy politikus, és most mindegy milyen párthoz tartozik, elveszti a fejét és mint Mel Gibson nekiesik egy riporternek. (persze mindenki döntse el maga, mi történt az ominózus kérdés közben, de számomra elég egyértelműnek tűnik...) Akár egy hisztis celeb. Ez nálam kiüti a biztosítékot, egy közszereplő ugyanis ezt nem engedheti meg magának. Mindezek után úgy állítja be a dolgot mintha nem történt volna semmi, és még Ő van megsértődve, hazugnak nevezi a riportert és megsérti a sajtószabadságot, kizárja a sajtótájékoztatóról a riportert. És hozzá teszi, hogy a tv munkatársai ne menjenek a közelébe ezentúl.

Hogy is van ez? Hogy jön a pénzügyminiszter ahhoz, hogy csak úgy megsérti a sajtószabadságot, vagy ebben az országban már bármit lehet? És holnap után a falumban megbírságolja a Józsi bácsi a Ferikét, mert behajt az egyirányú utcába? Félreértés ne essék, nem vagyok sem fideszes sem pedig mszpés vagy mittudomén. Egyszerűen a sajtó munkatársaként felháborít és elkeserít, hogy ilyen megtörténhet és ezt a többi helyszínen ülő újságíró még csak szóvá sem tesz, és tulajdonképpen nem állnak ki szakmájuk védelme érdekében.

Rövid leszek, mert már kezem úgy érzeni mintha csak a buszos élményeimről tudnék írni, de ma majdnem pofán vágtam egy tagot. Nem tud már manapság felizgatni, ha valaki tolakszik, de ez most kiakasztott. Egyrész az egyik egy sunyiképű csaj volt, aki ronda is volt és emiatt a szememben még egy egysejtű is magasabban van erkölcsileg, de ugye nőt nem üthetek meg!

A másik egy csávó volt aki múltkor mellettem ült a buszon és tipikusan az a csávó akit csak azért nem takarsz be egy istenes pofonnal, pedig ütni való egy feje van, mert olyan szerencsétlen mint amilyennek látszik.

És megfigyeltem aki tolakszik, lehajtja a fejét és erősen kerüli a szemkontaktust, talán jobb is mert ha ölni lehetne egy tekintetettel,  akkor én mostanra tömeggyilkos lennék.

s z ö v e g*

*ide akartam írni a máról, mert volt ez az, de többnyire ilyen választási szarok, azt meg nem írnám le, mert 1, ez nem politikai blog; 2, minek mindenhonnan ez folyik... De ma vezethettem hosszú távon a kis drágát és jó volt, nagyon jó!!! Wunderbaum nemsokára beizzítva, jogsi hamarosan és nem lesz aki megállítson...

Ezúton szeretnék minden kedves, szeretett, imádott és utált volt, jelenlegi és állandó nőimnek boldog NŐNAPOT kívánni!!!

Természetesen kivételt képeznek és kiemelt dícséretben részesülnek a teljesség igénye nélkül Édesanyám, hugom(Flóra), unokatesóim(Anna, Eszter), Eper, Zita, Éva, Veronika, és persze a Zoli legjobb(barátom), és akiknek neve itt nem szerepel de számomra fontosak!

Ezen felül pedig az erőszakos pingvinnek is boldog NŐnapot, akinek igazából azért minden nap nőnap!

de azért van egy határ, valahol a különcség és a csúfság között. Például ma felszáll a buszra, egy amúgy nem túl ronda lány, göndör haj, nagy csodálkozó fekete szemek, jó smink és aránylag elviselhető lábak és popsi.

Csakhogy tönkretette az egészet egy olyan kabáttal amit még giccspartira sem vennék fel, nem ám, hogy az utcára. Gondolom sokaknak megvannak az olyan típusú "fetisiszta" pornók, melyekben a férfiakon avgy a nőkön fekete latexruha van, a kiemelt helyeknél nyílásokkal. A lányon egy ilyen latex kabát volt, kezében pedig egy katonai zsák méretű arany! színű táska. Valószínű ha Dexter nő lenne ilyen táskában hordná a baltákat és késeket...

Csodálatos példa tehát ez arra, egy aránylag csinos nő, hogy tudja darabokra törni a szépségét egyetlen ruhadarabbal.

Valahogy kezdem úgy érezni, hogy valakik szándékos elkaszálják az ember jókedvét, mint jó parasztok. A fizetésemre január óta várok és ma kiderült még ebben a hónapban sem kapom meg. A tovább után a rideg valóság...

Ma megtörtént ami már lázban tartott egy ideje. Na nem annyira nagyon, mert ugye nem vagyok egy izgulós típus, de azért mégis. Elég sok múlott ezen, főleg pénz... De sikerült, nem is akárhogyan.

 13:55 a vizsga elindult. Mellesleg egy nem túl veszélyes útvonalat kaptam az 5-st és a Zsolnay gyár mögött, az Árkádnál vezet az út. Ám az út végére már nem került sor.

14:05 a vizsgabiztos módosít az útvonalon és hozzátesz, megnézzük még ezt aztán nem nyaggatom a fiatalembert. És így is lett felmentem a felüljáróra aztán vissza a Baranya autósulihoz és ennyi - 14:15...

A vizsgabiztos hozzátete a héten én voltam eddig a legjobb! Éljen és háromszoros hiphiphurrá nekem.

Bocs az öntömjénezésért, de úgy érzem most megérdemlem. Az eddigi mérlegem 3/3 (kresz, rutin, forgalmi) és mind elsőre!

Jöjjön itt egy dal nekem:

Eljött hát ez a nap is. Olyan hihetetlen még az egész, és távoli. Még nincs jogsi, de a kocsi már a garázsban áll kiglancolva, várva arra, hogy birtokba vegyük és az életet belevezessük. Fura volt, ma ki is próbáltam, d a lámpaláz kivette az erőt a lábamból, kezemből és az agyamból. Apa minden mozdulatom leste és ez nem kicsit frusztrált...
Azonban "még" tudok vezetni és most már azt is tudom, hogy akarok is. Szóval szerdán tessék erősen rám gondolni és remélem sikerül majd a forgalmi vizsgám.

Addig pedig tessék gyönyörködni és esetleg gratulálni a Kicsikéhez. Amely nem mellesleg éppen névre vár, amire szintúgy várom a javaslatokat. GALÉRIA

Mellé pedig ezt dúdoljátok:

Mostanában úgy voltam vele leszarom mi van épp a médiában, bár azért kissé kiverte a biztosítékot az Operabál mint olyan(de nem akartam szitkozódni egy poszton keresztül), aztán ez a Társulat nevű valami ami igazából nem tehetségkutató, de tulajdonképpen mégiscsak az. A celebes időjárás jelentésről már nem is beszélve. De ma már nem tűrhettem szó nélkül tovább mikor is az Árkád közepén jócsomó(értsd: nagyon sok) ember mind Blikket olvasott vagy mit és annak a címlapján ott virít Imruska, kábé mint egy alkoholista hajléktalan úgy néz ki. Ilyet utoljára akkor láttam, amikor egyszer Szekszárdon egy giccsparti alkalmával Fenyő Miki volt a sztárvendég, akihez közelebb lépve láttam csak meg, hogy olyan, mintha egy Terminatorra hibás bőrszövetet húztak volna fel. Vagyis ha láttatok már rondát, akkor felejtsétek el mert Fenyő Miki a RONDA közelről. De visszatérve, ki a fenét is érdekel igazából Imruska, meg hogy hol a pénze, meg hogy már megint kórházban van??? De most komolyan.

Természetesen közkívánatra itt egy kép a csodálatosról:

A cím persze árulkodó. És ilyen esetekben bánom igazán, hogy se türelmem se tehetségem a fotózáshoz, mert ez a pillanat megért volna egy sorozatot.

A helyzet a következő:

- Hétfő reggel volt, kis félreértés Mmel, aztán séta reggel a fagyos belvárosban. M persze céllal vette nyakába a várost és ebbe engem is bele szándékozott rángatni. Én lojális partnereként, a jövőtől félve belementem, hogy elkísérem az Ifjúsági Ház melletti turkálóba, vesztemre jegyzem meg. (Csak zárójelesen, bárki átélheti a következőket, ha hétfőn délelőtt felkeresi az intézményt...) Belépve olyat láttam amilyet azelőtt csak filmeken és ott is csak ritkán. A tömeg leírhatatlan volt, a legkisebbektől(mellesleg ezeknek soha nincsen iskola vagy óvoda?) a nyugdíjas nénikig. Azt azért szögezzük le én nem vagyok ellene a turkálós dolgoknak, sőt. Nem egyszer vásároltam már ilyen helyen. DE! És itt jegyezném meg, hogy az emberek tényleg állatok. Nagyjából 150 négyzet méteren, nem akarok hazudni vagy 100-an, és mindenki mintha az életérét küzdene. a ládák mellett módszeresen válogatnak, turkálnak, tépnek és ne adjisten verekednek/veszekednek. És ez mintha teljesen természetes lenne. Az emberek jó kedélyűek és vidámak, elcsevegnek és láthatóan visszajáró vendégekről van szó, mert sokan ismerik egymást.
Egyszer csak, miközben M kissé megilletődötten válogat, odalép egy hölgy a kezembe nyom egy kabátot, mondván én vékonyka vagyok rám biztos jó ez a kabát. Állam lepottyan és gondolkodni kezdek ez most itt így megy??? Választ nem kapok csak, pörögnek az események, emberek hatalmas zsák ruhákkal vonaglanak a pénztárhoz és fizetnek. Eztán mindenki boldog. Már csak az érdekelne, de igazán, kinek kell ennyi ruha? Vagy megnőtt Magyarországon az átlagos családlétszám vagy valami súlyos összeesküvés van készülőben és ez azért annyira nem tetszik." -

Ez a rövid története a bálabontásnak. Esetlegesen érdekelnek olyan kutatások, mennyire válhat az ember függővé a bálától, a bálabontástól?! Esetleg van-e ilyen szenvedélybetegség?

Hallgatok, olvasok és látok is híreket. Álltalában Petőfit hallgatok, TV2 nézek(de minek...?), és Indexet olvasok. Persze tudom, hogy telis tele van a világ szarokkal és néha ki kell tölteni a műsoridőt, na de ilyenekkel? Szóval mindig azt hiszem már nem tudnak meglepni, de mégis. A minap azt hallottam a hírekben, hogy Nicole Kidman fürdőruháit elárverezik és jótékony célra ajánlják fel a pénzt. Eddig semmi gond, aztán jött a hír másik fele, vagyis a pénzből indiai szegényeknek vesznek tehenet??? Tudomásom szerint a tehén szent állat Indiában. Namármost, akkor mi a faszt csinálnak a tehénnel, ha nem ehetik meg mert a vallásuk tiltja. A választ mindenki gondolja végig maga.

Ezzel azonban még nincsen vége a hülyehír rovatunknak. Ezután M meséli, hogy képzeljem el mi van a Tom "Szcientológus" Cruise és Katie "bárgyúarcú" Holmes lányával. Az van kérem, hogy a szarából szobrot csináltak, mármint megformázták a szarát. Ennyi nem tudom mi van ezt még kommentálni sem tudom. De mégis, mit mondanak majd a lányuknak? - Kicsikém! Anyád és én úgy gondoltuk ez maradandó emlék lesz bűzös szarodról, mely mindig arra emlékeztet, milyen szép kisbaba voltál... -

Az az igazság, hogy nincs is igazság és a világ szép lassan kifordul magából és mi hátradőlve a kényelmes kis fotelünkben dagadva bambán bámuljuk az egészet...

Azért így, mert ennek nem nagyon lehet címet adni. Mert minek? Egyáltalán mire jó ez az egész? Most nem kezdem el az unalomig ismételt dolgokat: gazdasági érdek, álromantikus fos, és a többi.

Inkább megfordítom a dolgot vagy legalábbis kifordítom. Én ezentúl bunkó leszek a csajomhoz/szerelmemhez/szeretőmhöz/páromhoz/akármimhez Valentin napon és kész. Mert egyrészt megtehetem és időnként (bocs Kedves) meg is teszem meg mert  miért ne? Ha azt lehet ünnepelni akkor azt is lehet mennyire gyűlöljük a másikat, mert hazudhatunk akár még magunknak is de a szerelem, már ha létezik ilyen az egy jó 7%-ban gyűlölet mely együtt tart és széthúz, ami összeköt és elválaszt, amiért nem tudunk a másik nélkül létezni és amiért az igaz szerelem megmarad még ha el is válnak útjai a szerelmeseknek.

Ez olyan legalábbis szerintem (és bár igazam lenne), hogy amikor egy ilyen kapcsolatnak vége, akkor tudod, ha később összefutsz vele, látod Őt és beszélsz vele elfog az idegesség, összeszorul kicsit a gyomorod és ugyanolyan szenvedéllyel tudnál vele lefeküdni mint hajdanán. És tévedés ne essék, te túl lehetsz rajta és lehetsz mással, de az ilyen az akkor is ott van. Persze nem dierektbe és nem a szem előtt, de ott van, és nagyon kevesen engedik ezt szabadjára. Én fogom, ha majd lesz ilyen, és szerintem lesz.

De visszatérve alapfelvetésemhez, idéntől én antiValentin napot tartok és bunkó leszek, és a csajom is az lesz velem és utána jobban fojuk érezni egymást és hatalmasat... Mert egy kapcsolatnak az ünnepe nem egy nap a naptárban, hanem egész más. Aki ezt nem tudja magától az meg sosem fogja megtudni, vagy még nem tudja, de majd megtudja...

Lehet csatlakozni a kezdeményezéshez, nem kell, hogy legyen csajod, elég ha a kutyáddal vagy akárkiddel vagy bunkó egy napig. Hajrá AntiValentin Nap!

Na jó nem annyira távol, csak itt nem messze, de valahogy nem jutotam hozzá a klaviatúrához, félmunkát meg nem akartam kiadni a kezemből.

Továbbra is állandó hajtás, ráadásul most még a lányok is elutaztak az nagy Belgiumba Erasusolni, de jó is nekik. Közben próbáljuk szervezni a nyári melőt kisebb-nagyobb sikerekkel. Egyébiránt pedig annyira fáj a fejem, hogy most be is veszek valami csillapítót... (Megvolt)

Nem mellesleg pedig gondolkodom mostanában sokat, és nem nagyon jutok semmire. Na azért nem kell kétségbe esni és mindjárt hívni valami pszihiátriát, jól vagyok. Csak épp nem nagyon jön az ihlet, nem érzem a múzsa csókját homlokomra tapadva, és ez aggaszt. De szokott lenni ilyen és még itt vagyok szóval nem vagyok kétségbe esve.

Ajánlok is nektek erre az időszakra. Méghozzá zenét és nem is akármilyet. John Frusciante gondolom senki számára nem ismeretlen. Ő az azáltalában hatalmas hajja, óriási átéléssel zseniális gitáristen a Red Hot Chilli Peppers-ből. Neki van kéremszépen szólólemeze. Mondjuk ezek már nem mai lemezek feltétlen, de örökérvényűek.

Szerintem minden lemeze nagyon jó és bár hangulatzene nálam, szinte mindig meg tudom hallgatni(jó nagy ellentétekkel viseltetek mostanában...) és szinte mindig magával ragad. Ha rossz, ha jó valahogy mindig betalál, annyira vegyes és annyira szenvedélyes zene.

A Murderers egy aprócska szám, de minden benne van amitől annyira nagy tag Frusciante, szerintem hallgassátok, mert hidegre tesz:

A másik nagy kedvencem The Past Recedes, mert jó a klipp és mert itt nagyon érződik mennyire sokoldaló zenész is Frusciante:

Mindenkinek ajánlani tudom ezekre a kicsit hideg napsütéses napokra kiváló zene és nyáron egyenesen odabasz, egy nyáresti italozáshoz, sírva vigadáshoz vagy oltári bebaszáshoz ideális zene, mindig és mindenkor.

Itt pedig bónusz néktek, mert olvastok és én meg szeretlek Titeket!!!

Legalábbis szeretném ezt hinni és bár vannak jelek amik azt sugallják tényleg álom volt az egész, de nem az volt.

Az egész azzal indult, hogy toltunk egy kis délután pókert, mely közben kortyolgatni kezdtem valami minőséginek mondott, de ortó szar bort. Ezt hamarosan abba hagytam és elkezdtem elfogyasztani a söreimet, melynek igen hamar a végére értem, főleg mikor megérkezett Géza gyorsultak fel az események. És bár mindenre már nem emlékszem olyan 10től nagyjából, azért azt tudom, hogy eztán bekevertük fröccsnek a bort és azt is megittam. Itt ez végzetesnek bizonyult, mint utóbb kiderült. Mi(a fiú különítmény) nemsokkal ezután útnak indultunk, Szekszárd nemes városát nyakunkba véve, hogy eljussunk a szórakozóhelyre. Útközben énekelni asszem nem énekeltünk, de én valami furcsa intuíciótól vezérelve -Majd visszafele lehugyozzuk őket! - felkiáltással átrohantam a virágágyásokon szlalomozva. Eztán Norbi beugrott pénzt levenni, mire én ismét isteni beavatkozásként fogtam egy jó adag szórólapot és szanaszét szórtam mindenfelé.

Ezután hál' istennek odaértünk a helyre, ahol 200 forintot képesek voltak elkérni tőlem(jelentem első ízben fizettem buliért Szekszárdon). Bent forró volt a hangulta, de ennek ellenére a kabátomat csak úgy egy jó fél óra után vettem le. Bent szólt a zene és részegségi fokunkhoz mérten őrült táncba kezdtünk, mintha az életünk múlna rajta. Közben sört kortyoltam és szokásomhoz hívem bolyongtam, emberről emberre szálltam és csak roptam. közben a kiöntött alkohollal egyenesen arányosan sikosodott a talaj, melynek Gézával áldozatává váltunk egy heves tangó lejtése közbe, és az óriási zakó után vagy 3 percig csak feküdtünk a földön és röhögtünk. Az ezutáni események elég homályosak és nem éppen szalonképesek, de a lényeg a lényeg, hogy nemsokkal fél három után haza indultunk.

 M elmondása alapján ez is tartogatott meglepetést. Norbi hazafele megszerelt egy tűzcsapot és amit leszedett róla, azt a helyszínen hagyta, mert szerinte nem tudta leszedni. Aztán egymásnak is nekimentünk, mert nem volt elég széles a járda. Aztán pedig a madarak csiripelésére nekem elszállt az agyam, és gyilkosságot kezdtünk emlegetni a madarak, ellen, miközben én nekiálltam üvöltözni a madarakkal!

Ezek után a koleszban, fürdenem kellett, de a csapon nem tudtam beállítani, hogy jó legyen a víz hője, így hideg vízben fürödtem...

Ezt csak azért meséltem el, hogy okuljatok belőle kedves gyerekek. Az alkohol jó sok vidám pillanatot okoz a használójának!

Vannak reklámok amik ötleteek, megfogják az embert, vagy mert jó a zene, jó a szöveg, vagy a látvány, esetleg ezek együtt mind. És ott vannak azok a reklámok amiktől kihullik az ember haja és legszívesebben, hányna egyet vagy betelefonálna az ORTTnek hogy ez meg mi a fasz!?

Szóval egy ideje már tettem megfigyeléseket és rájöttem, hogy a tampont és egyéb betéteket reklámozó dolgok tutira az esti főműsoridőben vacsora közben ugranak be a képernyőre. Ehhez társul az utóbbi időben a hüvelygomba reklám amit szerintem totálisan tiltani kéne és az alkotókat máglyán megégetni. A legutóbbi amire M hívta fel a figyelmem(ami azt jelenti azért a nőknek is bassza a csőrét ez a dolog), hogy van egy új ob reklám aminek a szlogenje a következő: "Ne a tamponoddal játssz, hanem a barátaiddal!" 

Aztán ott vannak még a különböző pelenka reklámok, meg seggtörlő reklámok. A mostani, vagy már régi nem tudom amiben a "sleep and play" csendül fel az kiborít, ja és van egy új amiben a babák a végén kánkánoznak... A következőekben bemutatok párat mindkét oldalról és a teljesség igénye nélkül hozom a példákat, márcsak azért is, mert az előbb említett dolgokon kívül is lát ilyeneket az ember nap mint nap.

Igazából ez egy ilyen hét. Sok filmet nézek, most van rá időm, és ezekről írni is szeretek. Szóval most jöjjön az amit kissé elkésve, de azért megnéztem. És megérte kivárni, nem olvasni a sztoriról és egyáltalán.

Az első résztől kezdve imádtam a trilógiát és ez a második résszel csak erősödött. Aztán megnéztem az eredeti verziót, ha jól emlékszem Bourne ott Michael Caine volt, és szerintem ritka szar film. A sztori természetesen ugyanaz, de valahogy nem állt össze a dolog. De az új változat sokkal többet adott. Egy új titkos ügynök fajtát elsősorban a világnak, másod és sokadsorban pedig Matt Damonnak pedig világhírt és gondolom jó sok pénzt is.

A harmadik rész ott folytatódik ahol az előző befejeződött. Jason még mindig nem tiszta fejileg és nem emlékszik mindenre, de erősen vadászik a múltjának a szereplőire. Eközben az ellen is készülődik és mocorog, mert egy újságíró is lassan összerakja a sztoriját. Szóval elindul a vadászat mindkét oldalról. Hihetetlen akciók és tájak előttünk és csak úgy peregnek az események, totális adrenalinbomba!

A végkifejlett pedig nem okoz meglepetést, egyáltalán. A legerősebb pont tulajdonképpen az egész film, de nekem a vége tetszett a legjobban, a zene és a vágások miatt. Nagyon jól összerakott és végiggondolt sztori volt. Tetszett és majdnem maximális pontot adok rá. Ajánlom minden test és élethelyzetben!

Sokszor beszélgettem már arról ismerősökkel, hogy tulajdonképpen már nincs új téma, és a filmírók nem nagyon tudnak újat, eredetit adni. Ami persze igaz bizonyos elképzelések szerint, melyek azt mondják, hogy nincs eredeti csak másolatok léteznek. DE újra bebizonyosodott, ahogy már annyiszor, hogy igenis van még amit ki lehet találni.

Ott volt annak idején a Donnie Darko, amiért életem végéig hálás leszek nem csak az alkotóknak, hanem Miholics tanár úrnak is aki megmutatta, nekünk ezt a csodát. És most itt van a The Nines. Aki még nem látta, ne kattintson beljebb, mert erős spoilerek következnek.

Szóval sok a munka, a rohanás és most valahogy sok az élet és a félév még el sem kezdődött. Szóval hűséges olvasóim előtt most megkövetem magam és ígérem még a hét vége előtt pótolom a hiányosságokat.

Olvastam, néztem ezt azt és ebből nemsokára prezentálok is nektek. Addig pedig érjétek be egy aranyos megállapítással amire ma jöttem rá.

A buszon igazából nem a dagadt emberek mellett nem férsz el rendesen, hanem a hatszáz szatyrot az isten tudja miért cipelő öreg nénikék mellett, akik kedvesen mosolyogva megkérdezik: - Elfér Aranyoskám?-... és Te mint tisztes állampolgár, higgadtan helyeselsz és fél seggel ülsz a széken, az amúgy is zsúfolt buszon...

Arra is ráébredtem, hogy utálom a Köztársaság teret itt Pécsett. Ma mikor voltam vezetni, ami amúgy egész jól megy, teljesen megzavarodtam és hibát hibára halmoztam, nagyjából 100 méteren. Eztán azt a részt sose rontom el, bevéstem.

Gondolom ismerős a helyzet: Ülsz a buszon épp nem hallgatsz semmit üvöltve, hogy kizárd a világot és arra a kis időre míg idegenekkel osztod meg a teret bezárkózz. Szóval ott ülsz álltalában a szélén és mindent látsz és hallasz. Egy jó ideig semmi nem történik és egy néni áll feletted...

...Majd egyszercsak odaláp hozzá egy másik néni, aki jelen esetben igen furán nézett ki. Olyan volt az arca, mintha viaszból lenne és épp leolvadna a csontról... Na szóval odalép és jól egymásra csodálkoznak, régnem látott ismerősök ugyanis...

...Aztán jönnek a sztenderd kérdések, mint hogy hogy vagy? hogy vagytok? mi van mostanában veletek? és a többi. És aztán az történik ami minden esetben ilyenkor.

- Jajj hallottad, hogy a Miska bácsi meghalt egy hónapja? - 

Valaki mondja meg nekem, ha emberek találkoznak, mondjuk a buszon és régen nem látták egymást, miért az az első a sztenderd kérdések után, hogy reflexből közlik valakinek a halálát? Én ezt nem értem.