Manu Chao a latin zene talán legnagyobb sztárja harmadik lemeze igencsak érdekesre sikeredett és ízelítőt is adott belőle a Sziget fesztiválon. Hogy képes ennyi energia átadására egy ilyen aprócska fazon. Ha erre nem is de arra talán igen, hogy mi a titka. Beljebb kattintva szubjektív cd ajánló...

Ha az eddigi lemezeket nézzük akkor ez az album kicsit mintha lagymatag lenne vagy csak felnőttsesebb. Sokkal több a komoly szám, kevesebb az őrületig vitt bulizós zene, de mindez nem megy az élvezet rovására. Ugyanis ez a lemez pont azoknak szól akik szeretik a latinos temperamentumot, szenvedélyt és érzelemvilágot. Mert Manu most épp ebből ad igen velős ízelítőt. Ahogy azt már megszokhattuk ez is koncepsiólemez és a számok szigorú sorrendben követik egymást. Össze össze folynak a számok és kiegészülnek ahogy haladunk a lemez vége felé.
Manu Chao nemigen szokott klippeket készíteni és azt hiszem most sem lesz ez másképp. Ám talán a legerősebb számot azért kimásolták kislemezre és készült belőle egy elég minimalista klip is. A szám követi a mostanság oly divatos trendet és a Raining in Paradize is azt a politikai témát boncolgatja amely a háborúkkal foglalkozik. Főleg az iraki konfliktussal. Mindenki eldönti maga, mit gondol a dologról, minddnesetre a szám remek és iszonyat jó benne a gitárszóló.

A lemez minden igényt kielégít legalábbis azok számára akik szeretik a zenéjét és akik egyáltalán szeretik a latinos temperamentumot és ezt a fajta muzsikát.